Szent Cecília - november 22.

Peeter Sion: Szent Cecília angyalokkal

 A Nyugati Egyház egyik legismertebb szentje a III. században élt Rómában, gazdag patrícius család leányaként. Titokban megkeresztelkedett és szüzességi fogadalmat tett. Szülei, a kor szokásai szerint férjhez kívánták adni a vagyonos Valerianus-hoz. Cecília engedelmeskedett szülei akaratának, ám az esküvő estéjén őszintén elmondta férjének, hogy szüzességi fogadalmat tett és szüzességét egy angyal őrzi. Valerianus látni akarta az angyalt, mire azt a választ kapta, hogy láthatja, ha megkeresztelkedik. Valerianus I. Orbán pápa tanítványa lett, megkeresztelkedett és ekkor valóban meglátta az angyalt. 

Madrazo y Kuntz: Szent Cecília temetése

Fivérét, Tiburtiust is elvitte I. Orbán pápához, és ő szintén megkeresztelkedett. A két testvér, a pápa kérésére, elvállalta a vértanúk holttestének eltemetését. A város prefektusának, Almachius-nak tudomására jutott mindez, elfogatta a fivéreket és mindkettőt kivégezték. A kivégzést végrehajtó tiszt, halálukat látva, maga is megtért, és ezért a prefektus őt is kivégeztette. I. Orbán pápa temette el mindhármukat.

Almachius római prefektus ekkor Cecíliát vádolta be, s amikor a lány kitartott hite mellett, sőt védekezése során oly bátran beszélt, hogy a tárgyaláson többen is megtértek, mégis halálra ítélték. Saját házának fürdőjébe zárták, hogy a gőzben megfulladjon, de a forró gőz három napon át sem ártott neki. Hóhért küldtek hát házába, aki háromszor sújtott le Cecília nyakára, de ő mégis még három napig életben maradt és másokat buzdított a megtérésre. Halála előtt vagyonát szétosztotta a szegények között. I. Orbán pápát megkérte, hogy házát alakítsa át templommá. A III. századi lakóház fölé a VI. században épült először templom, melyet I. Paszkál pápa a IX. században átépíttetett és az oltár alatti szarkofágba helyezte Cecília maradványait. 1599-ben felnyitották sírját, és láthatóvá vált romlatlan teste. A jelenlévők elbeszélése alapján alkotta meg Stefano Maderno Cecília szobrát, amely a bazilikában látható.

Stefano Maderno: Szent Cecília

Zsolozsmájának 1. antifonája így kezdődik: Cantantibus organis, Caecilia soli Domino decantabat dicens – „hangszerek zenéje közben Cecília egyedül Istennek énekelt”. A Cantantibus organis szavak alapján lett a szent zene és a zenészek védőszentje.

Orazio: Szent Cecília és az angyal

 A barokk templomok orgonakarzatainak mennyezetképein gyakorta látható, amint Cecília orgonán játszik és énekel, vagy más hangszeren muzsikál, vagy a szentek körében angyali koncertet hallgat.

Orlai Petrich Soma: Szent Cecília

kép1

kép2

kép3

kép4

kép5

Árpád-házi Szent Erzsébet - november 19.

Daniel Gran: Árpád-házi Szent Erzsébet alamizsnát oszt

Magyarországi, Türingiai vagy Marburgi Szent Erzsébet néven is tisztelik világszerte. Két ország (Magyarország és Németország), s három város (Sárospatak, Eisenach és Marburg) vallja magáénak. A szegények, az elesettek, a jótékonykodók és a házastársi hűség védőszentje. A világegyház november 17-én ünnepli.

II. András magyar király (1205-1235) és Gertrudis királyné leánya, a későbbi IV. Béla király testvérhúga Sárospatakon született, 1207-ben. A Magyarország és Türingia közötti szövetségi szerződést megpecsételendő 1211-ben, az akkor négy esztendős magyar királykisasszonyt eljegyezték a türingiai őrgróf még szinten gyermek fiával. Erzsébet ekkor került az Eisenach városa fölé magasodó Wartburg várába, hogy leendő férje otthonában nevelkedjék. Vőlegénye, Hermann halála után annak öccse, az őrgrófi cím örököse, Lajos vette feleségül az akkor tizennégy éves Erzsébetet.

A korabeli legendák és krónikák szövegéből félreérthetetlenül kitűnik a magyar királylány és az ő erkölcsi és hitbéli elvárásaihoz idomuló Lajos egymás iránt érzett őszinte szerelme és házasságuk boldogsága. Lajos őrgróf uralma békésnek, nyugodtnak és igazságosnak bizonyult atyjának erőszakos politikájával összevetve, és ez nagyrészt Erzsébetnek köszönhető. Három gyermekük született: Hermann, Zsófia és Gertrudis. A legenda szerint egy alkalommal, amíg férje távol volt, Erzsébet egy leprás férfit fektetett hitvesi ágyukba. A felháborodott Lajos gróf az ágyasházba rontott, de amikor az ágyhoz lépett, ott nem egy leprást, hanem a megfeszített Krisztust pillantotta meg a hófehér lepedőn. Ekkor kezdeti rosszallása eltűnt és így szólt feleségéhez: "Ilyen vendéget igazás nagykran fektess az ágyamba!" A II. Frigyes német-római császárral kötött szövetség feltételeit teljesítendő, valamint Erzsébet gyóntatójának, Marburgi Konrádnak unszolására Lajos őrgrófnak csatlakoznia kellett a császár keresztes hadjáratához. Így hát 1227 novemberében Lajos útra kelt lovagjaival, hogy Itáliában csatlakozzék a császári sereghez. Az Alpokon való átkelést követően Dél-Itáliában egy ismeretlen járványban ágynak esett, majd néhány nap múlva meghalt.

A szegényeket, a betegeket és az elesetteket addig férje jóváhagyásával istápoló özvegy helyzete egyre elviselhetetlenebbé vált Wartburg várában. Ebben az időben történet meg a „rózsa csoda”, amikor egy téli estén Erzsébet a szegényekhez indult és a köpenye alatt egy kosár kenyeret akart kicsempészni a várból. Az új őrgróf, aki korábban megtiltotta Erzsébetnek, hogy alamizsnát osszon, megállította és rárivallt: „Mit rejtegetsz a köpenyedben?” „Rózsákat” – hangzott a válasz. Henrik gróf letépte Erzsébet válláról a köpenyt, ám a kosárban valóban gyönyörű rózsák illatoztak. Férje családja elől, Marburgi Konrád tanácsára Marburgba költözött gyermekeivel, ahol ispotályt alapított. Assisi Szent Ferenc életeszményét tette magáévá. Szegénységi fogadalmat tett és élete hátralévő éveit az ispotályban töltötte, nem riadva vissza a legalantasabb munkáktól sem. Ugyancsak gyóntatója tanácsára vezeklő életmódot folytatott, vezeklőövet hordott, ostorozta magát és az önsanyargatás végül felőrölte egészségét. 1231. november 17-én, huszonnégy esztendős korában, súlyos betegen adta vissza lelkét teremtőjének.

Halála után négy évvel IX. Gergely pápa avatta szentté. Édesapja, II. András király még itt e földön örvendhetett annak, hogy leánya oltárra emeltetett.

Árpád-házi Szent Erzsébet apai ágon Prágai Szent Ágnes unokahúga, bátyja, IV. Béla király révén Szent Kinga, Boldog Jolán és Szent Margit nagynénje. Fiatalabb leányát, Gertrúdot boldogként tiszteljük.

Wartburg vára néhány évszázaddal később a protestantizmus "fellegvára" lesz: Szent Erzsébet egykori lakóhelyének falai között talál menedéket Luther Márton (György barát álnéven) és itt készíti el az Újszövetség első német nyelvű fordítását (1521/22). 

Eisenach városa a zenetörténet egyik legfontosabb helyszíne lesz a XVII. században: itt született ugyanis 1685. március 21-én a valaha élt legnagyobb zeneszerző, Johann Sebastian Bach . Szülőháza ma múzeum és archívum. 

 kép1
kép2
kép3
kép4 (Moritz von Schwindt: A "rózsa-csoda")
kép5 (Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása)
kép6
kép7

Mindenszentek ünnepe - november 1.

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban

Mindenszenteket ünnepelve,

akiknek ünnepén ujjonganak az angyalok,

és magasztalják Isten fiát.

A megdicsőült Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, latin elnevezése festum Omnium Sanctorum. Az Egyház ezen a napon ünnepli a kanonizált szenteket és mindazokat a megdicsőült lelkeket, akiket a kalendárium név szerint nem említhet meg, éppen megszámlálhatatlan sokaságuk miatt. Ők azok az ismeretlen szentek, akik a hétköznapokban megélték a keresztségben kapott életszentséget, amely egyes szenteknél a hitért folytatott küzdelmet, a Krisztusért vállalt (sok esetben tömeges és névtelen) vértanúságot vagy éppen a mindennapok keresztjének türelmes hordozását. De ide tartoznak mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba, ahol örvendező szívvel hódolnak Mindenszentek Királynéja, Szűz Mária trónusánál.

Duccio: Madonna a Kisdeddel a szentek társaságában

A szenteket, és különösképpen a mártírokat ünneplése már az egyház első századaiban is megünnepelték. A hitükért mártíromságot szenvedettekről való megemlékezés igénye Diocletianus császár (Kr. u. 284-305) uralkodásának véres keresztényüldözései után jelent meg. A keleti egyházban több dátum is kapcsolódik az ünnephez (május 13, húsvét utáni első péntek, pünkösd utáni első vasárnap). Két keleti egyházatya, a szír Szent Efrém (Kr. u. IV. sz.) és Johannész Chrysostom (Aranyszájú Szent János, Kr. u. V. sz. eleje) említést tesz erről a napról. A nyugati egyházban a pünkösd utáni első vasárnapon emlékeztek meg a szentekről.

Pantheon, Róma

A nyugati egyházban az ünnep dokumentálható kezdete egy templomszenteléshez kapcsolódik. Phokasz császár Kr. u. 609-ben átadta Szent IV. Bonifác pápának a római Pantheon épületét. A pogány Róma egyetlen épségben maradt templomát eredetileg Mars és Vénusz tiszteletére építtette Augustus császár veje, Kr. e. 27-ben. Fontos egybeesés, hogyNagy Heródes király ebben az évben kezdte meg Jeruzsálemben az új Templom építését, és ebben az évben született Isten legszebb Temploma, Szűz Mária. A pápa 609. május 13-án, a Szűzanya, Mindenszentek Királynője, és az összes vértanúk tiszteletére szentelte a Pantheont. Egy nappal korábban 18 feldíszített kocsi hozta ide a katakombákból a vértanúk ereklyéit, és elhelyezték azokat a felszentelendő Vértanúkról elnevezett Mária-templomban.

Lucas és Jan van Eyck: Oltárkép, Gent (részlet)

Másfél évszázaddal később III. Gergely pápa (731-741) az eredeti Szent Péter Bazilikában egy mellékkápolnát szentelt fel a szentek tiszteletére, november 1-én. Szent Béda (megh. 735) feljegyezte, hogy Angliában november 1-én van a szentek ünnepe, és a források hasonló ünnepről számolnak be Salzburg városában is. III. Gergely pápa uralkodása alatt (731-741) kapta az ünnep „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember elnevezést. Egyházi források tanúsága szerint, az ünnepet IV. Gergely pápa (827-844) helyezte át május 13-ról november 1-re. A pápa kérésére Jámbor Lajos császár (778-840) elrendelte, hogy Mindenszentek ünnepnapja a Szent Római Birodalomban november 1. legyen.

Mindenszentek estéje már halottak napjának vigíliája, ismertebb nevén halottak estéje. A tisztítótűzben szenvedő lelkek számára Mindenszentek napján, 12 órától nyerhető teljes búcsú. A búcsú feltétele: szentáldozás (ha szükséges, szentgyónás is), a Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy és Dicsőség elmondása a pápa szándékára.

kép1

kép2

kép3

kép4