Örvendezzünk mindnyájan az Úrban
Mindenszenteket ünnepelve,
akiknek ünnepén ujjonganak az angyalok,
és magasztalják Isten fiát.
A megdicsőült Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, latin
elnevezése festum Omnium Sanctorum. Az Egyház ezen a napon ünnepli a kanonizált
szenteket és mindazokat a megdicsőült lelkeket, akiket a kalendárium név
szerint nem említhet meg, éppen megszámlálhatatlan sokaságuk miatt. Ők azok az
ismeretlen szentek, akik a hétköznapokban megélték a keresztségben kapott
életszentséget, amely egyes szenteknél a hitért folytatott küzdelmet, a
Krisztusért vállalt (sok esetben tömeges és névtelen) vértanúságot vagy éppen a
mindennapok keresztjének türelmes hordozását. De ide tartoznak mindazok, akik a
tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba, ahol örvendező
szívvel hódolnak Mindenszentek Királynéja, Szűz Mária trónusánál.
Duccio: Madonna a Kisdeddel a szentek társaságában |
A szenteket, és
különösképpen a mártírokat ünneplése már az egyház első századaiban is
megünnepelték. A hitükért mártíromságot szenvedettekről való megemlékezés
igénye Diocletianus császár (Kr. u. 284-305) uralkodásának véres
keresztényüldözései után jelent meg. A keleti egyházban több dátum is
kapcsolódik az ünnephez (május 13, húsvét utáni első péntek, pünkösd utáni első
vasárnap). Két keleti egyházatya, a szír Szent Efrém (Kr. u. IV. sz.) és
Johannész Chrysostom (Aranyszájú Szent János, Kr. u. V. sz. eleje) említést
tesz erről a napról. A nyugati egyházban a pünkösd utáni első vasárnapon
emlékeztek meg a szentekről.
Pantheon, Róma |
A nyugati egyházban az ünnep dokumentálható kezdete egy
templomszenteléshez kapcsolódik. Phokasz császár Kr. u. 609-ben átadta Szent
IV. Bonifác pápának a római Pantheon épületét. A pogány Róma egyetlen épségben
maradt templomát eredetileg Mars és Vénusz tiszteletére építtette Augustus
császár veje, Kr. e. 27-ben. Fontos egybeesés, hogyNagy Heródes király ebben az
évben kezdte meg Jeruzsálemben az új Templom építését, és ebben az évben
született Isten legszebb Temploma, Szűz Mária. A pápa 609. május 13-án, a
Szűzanya, Mindenszentek Királynője, és az összes vértanúk tiszteletére
szentelte a Pantheont. Egy nappal korábban 18 feldíszített kocsi hozta ide a
katakombákból a vértanúk ereklyéit, és elhelyezték azokat a felszentelendő
Vértanúkról elnevezett Mária-templomban.
Lucas és Jan van Eyck: Oltárkép, Gent (részlet) |
Másfél évszázaddal később III. Gergely pápa (731-741) az
eredeti Szent Péter Bazilikában egy mellékkápolnát szentelt fel a szentek tiszteletére,
november 1-én. Szent Béda (megh. 735) feljegyezte, hogy Angliában november 1-én
van a szentek ünnepe, és a források hasonló ünnepről számolnak be Salzburg
városában is. III. Gergely pápa uralkodása alatt (731-741) kapta az ünnep „a
Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló és a földkerekségen elhunyt
minden tökéletes igaz ember elnevezést. Egyházi források tanúsága szerint, az
ünnepet IV. Gergely pápa (827-844) helyezte át május 13-ról november 1-re. A
pápa kérésére Jámbor Lajos császár (778-840) elrendelte, hogy Mindenszentek
ünnepnapja a Szent Római Birodalomban november 1. legyen.
Mindenszentek estéje már halottak napjának vigíliája,
ismertebb nevén halottak estéje. A tisztítótűzben szenvedő lelkek számára
Mindenszentek napján, 12 órától nyerhető teljes búcsú. A búcsú feltétele:
szentáldozás (ha szükséges, szentgyónás is), a Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy
és Dicsőség elmondása a pápa szándékára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése